Az ESG az Environmental (környezet), Social (társadalm) és Governance (irányítás) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszer esetén ez a három alappillér, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel.
A vállalati szféra esetén a pénzügyi értékelés és elemzés már hosszú múltra tekint vissza, ugyanakkor az ESG a nem pénzügyi lehetőségeket, kockázatokat, hatásokat hivatott elemezni környezeti, társadalmi és irányítási szempontból. Az ESG egyre inkább előtérbe kerül, hiszen az adott vállalat részére gyakorlatilag minden szereplőtől (legyen az globális szervezet [ENSZ, Európai Unió stb.], vagy lokális partner [befektető, alkalmazott, vásárló stb.]) elvárás, hogy bemutassa, hogy hogyan illeszkedik a globális fenntarthatósági célokhoz.
Az ESG jelentésben az adott szervezetnek be kell mutatnia:
E – Milyen módon került feltérképezésre az adott szervezet környezetre való hatása, ennek milyen negatív következményei vannak, a természeti értékek megőrzése érdekében milyen beavatkozásokat valósított meg és tervez a jövőben. A környezeti pillér talán a legkomplexebb, hiszen az adott vállalat profiljától függően eltérő mértékben de kihathat többek között a klímaváltozásra, az üvegházhatású gázok kibocsátására, a légszennyezésre, a vízszennyezésre, az energiagazdálkodásra, vagy éppen a hulladékgazdálkodásra.
S – Milyen módon fordít energiát a társadalmi szerepvállalásra, szociális értékekre, az emberi jogok szem előtt tartására, ügyfelek kezelésére, munkavállalói jogokra, dolgozói fejlődési lehetőségekre. Például hogyan biztosítja mozgáskorlátozott alkalmazottjai számára is a megfelelő munkakörülményeket, vagy hogyan segíti elő, hogy termékei vagy szolgáltatása hátrányos helyzetben lévők számára is elérhető legyen.
G – Milyen módon, milyen belső szabályrendszerek szerint kerül biztosításra az adott szervezet transzparens működése, a pénzügyi áttekinthetőség, üzleti etikusság. Például hogyan épül fel a vezetői struktúra, milyen a nők aránya, számviteli szabványok használata stb.
Az ESG eredetileg befektetői igény szerint formálódott, a tőzsdén jegyzett szervezetek fenntarthatósági értékelésére, de mára az ESG jelentéstételi kötelezettségrendszerré alakult át, és ezt az Európai Unió, illetve a tagállomok is átvették.
Az Európai Unióban a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) fektette le a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségének alapjait. Az ebben foglalt alapelveket és elvárásokat valamennyi tagországnak be kell építeni a szabályozásába. Magyarországon 2024. január elsején lépett hatályba az ESG törvény, melynek célja, hogy a különböző vállalatok meghatározott fenntarthatósági szempontok szerint is értékelhetőek, összehasonlíthatóak legyenek.
Az ESG-ben az egyik alappillér tehát a környezetre való hatások vizsgálata. Cégünk több, mint 10 éves tapasztalattal a háta mögött támogatja partnerei energiahatékonysági projektjeit energetikai számítások készítésével, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését is meghatározva.